A térség jellemzői
A magyarországi felsőoktatás szerkezetének átalakításakor az alapító jogelőd intézmények kölcsönös elhatározása alapján, azok integrációjával jött létre 2000. január 1-jével a két kart és két kutatóintézetet befogadó Kaposvári Egyetem. A jogelőd intézmények az integrációt megelőzően az oktatás és kutatás több területén is sikeresen együttműködtek. A Kaposvári Egyetemen 15 éves működési múltra tekint vissza a Diagnosztikai Intézet, amely világszínvonalú oktató-kutató bázisával, képi diagnosztika alkalmazásával végez széles körű állattudományi kutatásokat, humángyógyászati szolgáltatást és ezen túlmenően más tudományterületek művelése is dinamikusan fejlődik, kielégítve a szélesedő igényeket az együttműködő partner intézményekkel, vállalatokkal.

2000 után gazdasági, gyógypedagógiai, társadalomtudományi, bölcsészeti és művészeti területeken számos új szak alapítási és indítási dokumentuma készült el. Az államilag finanszírozott beruházásokkal és sikeres humánerőforrás-fejlesztéssel fokozatosan megteremtődött a feltételrendszere a megnövekedett hallgatói létszám fogadásának, új szakok és karok működtetésének. Elkészült az új oktatási épületegyüttes, a hallgatói központ és a központi könyvtár. Az új épületek összterülete 14 502 m2. A következő években újabb karok létrejöttével négykarú (ÁTK, GTK, PFK, MFK) egyetemmé fejlődött az intézmény.

A Kaposvári Egyetem mindegyik karán a legtöbb már meglévő szak BSc szakbemeneti formájára megkapta az indítási engedélyt, sőt új szakokkal is bővítette képzési kínálatát. Az Egyetem Tanácsa 2005. január 1-jével létrehozta az Egészségtudományi Centrumot, mely részben önálló gazdálkodású egységként működik az egyetemen belül. Intézményi stratégiánknak megfelelően további, a képzési, kutatási, szaktanácsadási és szolgáltatási kínálat bővítését célzó fejlesztések megvalósításáról döntött az Egyetemi Tanács, amikor elfogadta, hogy 2006. január 1-jétől az intézmény integráns része legyen a Lovasakadémia Ágazat és a Vadgazdálkodási Tájközpont, a Kiskunfélegyházi Gímszarvas Tenyészeti Telephellyel együtt, amelyek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól kerültek vissza a Kaposvári Egyetemre.

2006-ban a MAB lefolytatta a Kaposvári Egyetem második akkreditációs értékelését, amely az egyetem „A” minősítésével zárult. Az értékelés hangsúlyozta az egyetem dinamikus fejlődését, tevékenységének több tudományterületre történő kiszélesítését. Sikeresen valósult meg a magas színvonalú oktatás és kutatás infrastrukturális, személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése. Kiváló technikai feltételek mellett megoldott a karok közötti együttműködés, a lineáris oktatási rendszerre való átállás más felsőoktatási intézményekhez viszonyítva kevesebb problémát vetett fel.

A világ élelmiszer igényének kielégítéséhez a mezőgazdasági termelékenység javulására lesz szükség. Az 1960-as és 1970-es évek zöld forradalma óta a mezőgazdasági termelékenysége hanyatlik. A megduplázódó élelmiszer-kereslet kielégítése a korábbiaknál lényegesen összetettebb feladat és minőségileg más kihívás a világ élelmiszer-termelése számára. Ebben a helyzetben elmondható, hogy az EU-25-ök élelmiszeriparának versenyképessége elmarad USA-tól, Kanadától, inkább Brazíliához és Ausztráliához hasonló. Magyarországon a lemaradás még intenzívebben érzékelhető: a feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar teljesítménye évek óta folyamatosan csökken, a 2002-ben még 14,9 %-os részesedés 2007-ig 9,7 %-ra olvadt. A meghatározó szakágazatok az élelmiszeripar teljes termelési értékének háromnegyedét állították elő 2007-ben. Az élelmiszer ágazat 2007-ben már csak mintegy 100.000 főt foglalkoztatott. Az európai élelmiszer-előállítás egyre csökkenő volumene felveti a szerkezetváltás, illetve a termékprofil bővítésének a szükségességét. Az előállítás két fő szektorban bővülhet: az olcsó de biztonságos és tiszta tömegtermékek, illetve a speciális prémiumkategóriás (funkcionális és táj jellegű) élelmiszerek piacán.

A Kaposvári Egyetem K+F+I+O hátterének fejlesztése képes hozzájárulni néhány agrár- és élelmiszeripari szakterület fejlődéséhez. Az Egyetem által K+F+I+O szolgáltatásokkal elsősorban ellátott ágazatok: állattenyésztés, ezen belül: sertés, (baromfi és) tojás továbbá a vad ágazat. Élelmiszeripari oldalról a sertés és vadhús, illetve takarmányelőállítás. Az Egyetem tehát réspiacokra koncentrál, de ezek a piacok nem elhanyagolhatóak, az agrárium mintegy 900 Mrd Ft-os GDP termeléséből 22-23%-ot (200 Milliárd Ft), az élelmiszerágazatokon belül pedig mintegy 15-17%-ot hasítanak ki (300 Milliárd forint), amely értékek együtt Magyarország GDP-jének 2%-át jelentik (2008).

Az Egyetem jelen van az érintett szakterületek üzleti szegmenseiben: a két ágazat TOP100 piaci szereplői közül az mintegy 15-20-al tart folyamatosan kapcsolatot, a visszajelzések alapján körvonalazódtak a következő piaci szükségletek:

• Az Egyetem által közvetített tudás és az agrár- és élelmiszeripari szereplők által igényelt ismeretek között eltérés jelentkezik, ezt meg kell szüntetni;
• Az Intézmény K+F+I kapacitásait és tevékenységeit az innovációs lánchoz szükséges igazítani, a vállalati és felsőoktatási K+F együttműködések arányát növelni szükséges;
• Az Intézmény K+F+I tevékenységeinek eredményeit nagyobb hatásfokkal szükséges hasznosítani az Egyetem javára;
• Az Intézmény kiemelkedő képességű tehetségeinek K+F+I munkáját ösztönözni szükséges;

A Kaposvári Egyetem legégetőbb problémái a felsorolt igények teljesítése kapcsán:

• Fejleszteni kell az oktatási és a kutatási infrastruktúrát (technológia, kapacitás, minőség);
• Bővíteni és korszerűsíteni kell a tananyagokat.
• Meg kell teremteni a feltételeket a külföldi hallgatók vonzásához(infrastruktúra, idegen nyelvű tananyag, idegen nyelvű kurzusok, oktatók).

Rövidtávú cél
A beruházási program rövidtávú célja, hogy az Egyetem kutatói, illetve üzleti célú szolgáltatói-, valamint képzési-, és közösségi célú szolgáltatói infrastruktúráját magas szintre fejlessze. Ennek keretében cél az Agrár- és Élelmiszertudományi Tudásközpont kialakítása, melynek feladata a biztonságos, a humán táplálkozási elvárásoknak valamint az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelő állati eredetű élelmiszer (elsősorban hús) előállítása érdekében az un. "Szántóföldtől az asztalig" termékpálya modellhez szükséges technológiák, módszerek és alkalmazások kifejlesztése és adaptálása.

A Kaposvári Egyetem további célja, hogy az Európai Nagyvadtenyésztési és Értékesítési Centrumot Európa központi vadgazdálkodási intézményévé fejlessze. Cél, hogy a Centrumhoz kiemelkedő színvonalú oktatás, illetve kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenység kapcsolódjon. A program célja az egyetemi Lovasakadémia tevékenységeinek újradefiniálása, vertikális és horizontális irányú kiterjesztése. További célunk egy Digitális Központ létrehozása a Kaposvári Egyetemen (ennek forrásai az építési költségek kivételével kihúzásra kerültek az első pályázati körben, ezért ezt tartalmában és volumenében csökkentett módon, az Egyetem a későbbiekben saját forrásból valósítja meg).
A nagy volumenű természettudományos alapú, elsősorban mérnökképzéshez kapcsolódó fejlesztéseket egészíti ki a pedagógusképzés korszerűsítését szolgáló hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése, továbbá az alap informatikai infrastruktúra fejlesztése. A felsorolt részprojekteken kívül erősítésre kerül a oktatást és kutatást, továbbá az Intézmény-irányítást támogató infokommunikációs technológiai infrastruktúra is. Végezetül a hallgatói szolgáltatások infrastruktúrájának további fejlesztése keretében a nemzetközi hírű Lovasakadémia rekonstrukciója történik meg.

A program hosszútávú célja, hogy a Kaposvári Egyetem szerepét jelentősen megnöveljük a magyarországi K+F+I+Oszektorban, továbbá olyan projektek létrejöttét ösztönözze, amelyek az Egyetem kutatóhelyei, illetve intézményei együttműködésében valósulnak meg. A tervezett beruházások révén létrejövő tudáspotenciál segítségével a Kaposvári Egyetem a jelenleg strukturális problémákkal küszködő Agrár- és Élelmiszeriparnak kíván K+F+I+O támogatást nyújtani. Cél a szektor versenyképességének, az előállított termékek biztonságának, a fejlesztési háttér eredményességének növelése.

Mindezek megalapozásához hosszútávú cél a felsőoktatás minőségi (infrastrukturális, IKT alapú) fejlesztése is, a Bolognai folyamatok tekintetbe vételével, az Egyetem művelődési, szociális, egészségnevelési és szabadidős szolgáltató szerepének erősítésével. Az előbbi feladatok teljesítéséhez cél az Egyetem elmaradott oktatási és kutatási infrastruktúrájának és fejlesztésre szoruló tananyagainak, valamint a jelenleg közepes színvonalú nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatainak megerősítése. Jelen pályázat elsősorban az infrastruktúrafejlesztésekhez kíván hozzájárulni, egyúttal biztosítva a létrejövő kutatási és innovációs eredményekhez és a szolgáltatásokhoz való egyenlőbb esélyű hozzáférést. A jelenlegi infrastrukturális fejlesztéseket a jövőben további K+F+I+O-t erősítő fejlesztésekkel kívánjuk kiegészíteni.

A hosszútávú célok megvalósulása esetén egy nemzetközi szintű Modern Szolgáltató, Kutató Egyetem jöhet létre.

Az Agrár- és Élelmiszertudományi Tudásközponton belül egy

• ­ Korszerű, informatikai háttérrel támogatott térinformatikai és távérzékeléses technikákon alapuló termékkövetési szolgáltatási rendszer kialakítása.
• ­ Egy a korszerű és egészséges élelmiszerek előállításához a bázislaborokhoz kapcsolódó kísérleti sertéstelep létrehozása.
• ­ Egy a talajt, a takarmányt és az élelmiszereket vizsgáló egyetemi laboratóriumi hálózat (bázislabor) létrehozása.
• ­ A Tudásközpont épületének felújítása és a kapcsolódó tanácsadói hálózatok életre hívása.

További eredmény egy multifunkcionális kutatói és oktatási épület létrehozása az Európai Nagyvadtenyésztési és Értékesítési Centrum keretein belül, amely épület a vadgazdálkodási szaknak adhat majd otthont.

A Lovasakadémia rekonstrukciója és az Akadémián belül egy Módszertani Központ létrehozása

Továbbá, egy az informatikai és digitális médiatudományoknak otthont adó Digitális Központ kialakítása (az első körben csökkentett tartalomnak megfelelően, digitális eszközök nélkül kerül megvalósításra, ezt az intézmény más forrásból pótolja a későbbiekben)

 

A projekt célja a Kaposvári Egyetemnek egy európai szintű, Virtuális Campusként való újraalakítása, amely folyamat során az Egyetem a virtuális nyitottság, a továbbfejlesztett mobilitás, a távoktatás és az e-learning segítségével nyitott tanulási központtá, továbbá az alkalmazott kutatások révén innovációs tartalmakat biztosító kísérleti, kutatási és képzési központtá válik a természettudományok területén. Megvalósul továbbá az informatikai és infokommunikációs technológiai infrastruktúra fejlesztése, nyelvi laborok kerülnek kialakításra, Wifi infrastruktúra kiépítésére is sor kerül, továbbá dokumentáció- és folyamatmenedzsment illetve kutatói rendszerek kerülnek kialakításra és bevezetésre.

Ezen beruházások révén több, mint 3 Milliárd Forint értékben, 8000 nm2 épület és építmény kerül elsősorban felújításra és átalakításra, kisebb mértékben felépítésre, továbbá hozzávetőlegesen 9300 db különböző infokommunikációs technológiai eszköz és laborműszer kerül beszerzésre.